Az En Pointe Misztériuma


Délután van, végre csend honol a lakásban. A fiúk megebédeltek és az ágyukban szuszognak. Ábel fülig betakarózva szorongatja Miffy-t. András pedig takaró nélkül szorongatja a kisegeret és közben nagyokat szuszog.

Én a kanapéhoz vánszorgok és elfáradt porcikáimat a puha párnákon nyugtatom. Ilyenkor az ember legjobb barátja az internet. Hangtalan, érdekes és olyan helyekre ad betekintést ahova soha nem jutnék el, ha nem lenne.

Szörfözök és olvasok –az szeretem ebben, hogy olyan helyekre tévedek ahol még soha nem jártam-és egyszer csak a Youtube-ra tévedek. Átböngészem az ajánlott videókat és hirtelen megakad a szemem egy videón, amiben balerinák táncolják a Hattyúk tava híres jelenetét. 60 balerina csodás formációkat piruettezik a színpadon. Csupa kecsesség és légiesség, mintha hófehér tollak kergetőznének a szél hátán.  Teljesen elhűlve, elvarázsolva és lenyűgözve nézem a képeket. Semmi más nem akartam akkor csak abban a pillanatban maradni. Hihetetlen és lenyűgöző ez az odaadás, átadás, azért az egy tökéletes pillanatért. Valahogy annyira át tükröződött benne az az odaadás, amit átszövi az életüket. Hiszen mint előadóművészek, mint emberek, megszűnnek, lenni egy csatornává válnak, ami másoknak ad. Bár szörnyűnek tűnhet, ez a sok lemondás az életük csak arról szól, hogy másokért éljenek.

Az évekig tartó önfeladás valamiért, ami nem tart csak néhány pillanatig. Az évekig tartó diéta, amivel nem csak a testüket, hanem kitartásukat, önmértékletességüket is edzik.
A rengeteg gyakorlás, amivel egy-egy apró lépést is évekig tökéletesítenek. A sok lemondás a szabad cselekedetekről, arról, hogy saját belátásaik szerint cselekedjenek annak szolgálatában, hogy mozdulataikkal lépéseikkel valami kimondhatatlan közvetítsenek a közönség felé. A kitartó gyakorlás és az éveken át tartó edzés, ami lehetővé teszi, hogy a lábujjaik hegyén táncoljanak, vagy képtelen pozíciókat tartsanak meg hosszú időn keresztül. A rengeteg kritika, ami segíti őket abban, hogy tökéletes technikát, vagy kifejező mozdulat menetet eredményez. Minden tökéletes mozdulatban és lépésben elvesztik magukat azért, hogy megtalálják önmagukat. Hihetetlen önlegyőzés és kitartás egy életen át. Számomra ők szentek.

Ilyenkor mindig, olyan kicsinek érzem magam. Rögtön, hasonlítgatni kezdek és lebecsülni az életelemet. Hiszen, hol vagyok én hozzájuk képest? Mit értem el, itt a világ végén a kék kis házban? Ha ma meghalnék, mi az, amit magam mögött, hagynék? A választ gyorsan magam elé hányom…. Pont abban a szélsőséges ízű gondolatmenetben, mint mindig. Sehogyan és semmi vagyok, hiszen ők az életüket adták ezért teljesen minden porcikájukkal. SEMMI VAGYOK, GYENGE VAGYOK!
Csend van a szobában már a bútorok is alszanak. A gyerekeket széles karján öleli az ágy engem a kanapé. Üres vagyok, könnyű vagyok… semmi vagyok.

A következő pillanatban azon kapom magam, hogy küzdök a gondolatokkal, az érzéseimmel, mert sokszor igen is figyelmeztetni kell magunkat arra, hogy nem kell azt csinálnunk, amit mindenki más. Mennyi napot órát vesztegettem el azzal, hogy másokhoz mértem magamat azt, kívánva, hogy az legyek, ami nem vagyok. Vágyódva valami elérhetetlen után. Mindenkinek megvannak az erősségei és gyengeségei, és amikor ezeket elfogadjuk akkor érezzük magunkat igazán otthon abban a bőrben, amik mi vagyunk. Magamról, sokat elmondani nem tudok. Csak annyit: én egy anya vagyok, a sok közül egy. Ekkor újra sorba veszem a listámat az anyák szemszögéből:

Minden nap feladjuk magunkat, azért a pár pillanatért, amit a gyerekeinkkel élhetünk át. Átadjuk a testünket, kitartásunkat és önmértékletességüket azért, hogy a gyerekeinket szolgáljuk. Minden nap gyakoroljuk az anyaság mesterségét, amivel egy-egy apró dolgot évekig tökéletesítünk magunkban és a gyerekeinkben. Lemondunk a szabad cselekedeteimről, a gyerekeink szolgálatában. Eszközzé válunk, hogy a kimondhatatlan szeretetet közvetítsük a gyerekeink felé. Kitartóan gyakorlunk és edzünk, hogy a képtelen feladatokat is véghez tudjuk vinni, amikkel a gyerekvállalás minden nap szembesít. Elfogadjuk a pozitív tanító kritikát, ami segít abban, hogy tökéletesítsük magunkat és a gyerekekhez való hozzáállásunkat. Elvesztjük magamat a gyerekek iránti tökéletes szeretetben azért, hogy megtaláljuk Önmagukat. Hihetetlen önlegyőzés és kitartás egy életen át. Az anyák Szentek.

A szobában csend honol és hirtelen a lelkemben élő gyermek egy rózsaszín tutuban hangosan kiabálta En Pointe! En Pointe!


A Legfinomabb Valentin!










Boldog Valentin napot mindenkinek! Azt hiszem, már minden szerelmes készül az estére. Én megint egy villámgyors receptet hoztam nemcsak a mai napra. Imádom a jó csokikat és csoki krémeket. Már korábban említettem, hogy a házunk táján próbálunk minél egészségesebben étkezni, ezért is kerestem valami jó alternatívát, amivel a csokiéhségemet csillapítani tudnám. Sajnos nem sok tényleg finom és könnyen kivitelezhető receptet találtam, amik versenybe szállhatnak gyermekkorunk csokikrémeinek ízével. Sokat kísérleteztem, olvastam és csalódtam, amíg megtaláltam az igazit. Pont olyan krémes és lágyan olvadó. Alig kell hozzá valami és azonnal készen van.

A Legfinomabb Avokádós Csokikrém

Hozzávalók:

1 érett avokádó
Fél bögre Tesco Finest csokipasztilla
2 ek. Agave szirup
1 ek. Kakaó
1 mk. Vanília eszencia vagy vaníliarúd kikaparva
2 ek. Kókusz, rizs vagy szójatej
1 Doboz málna
Díszítéshez: apró ehető szívek

A csokipasztillát vízgőz felett megolvasztom, ha készen vagyok, kicsit hűtöm. A többi hozzávalót a mixerbe teszem, a csokit is ráöntöm és nagyfokozaton eldolgozom. Egy tálba a málnával rétegezem a krémet, a tetejét pedig málnával és szívekkel díszítem. Azonnal fogyasztható, de jót tesz neki egy kis hűtés. Kanálra fel és indulhat a csábítás!!


Ps: Akár gyerekekkel is elkészíthető, Az én kétéveseim is segítettek. Ábel nagyon szeret mixelni. András pedig szereti a kisseb hozzávalókat pakolgatni és kóstolgatni. Felügyelettel nagyon jó megmutatni nekik, hogyan is kerül az ételük az asztalra.

Kényeztető Esti Nasi






Elindult a böjti időszak és most van az ideje, hogy elkezdjünk felkészülni azokra a nyári bikinis balatoni napokra. Mi fehérje böjtöt tartunk és kisebb adagokat eszünk ötször egy nap Á-val. Rengeteg tojásfehérje, túró, kefir és mindenféle finom smoothie követi egymást. Ez a kedvencem, általában tízóraira iszom, de van amikor este… pont akkor amikor csak feltépném a fűtőt. A recept saját kísérletezéseimből származik.

Kényeztető Smoothie

Hozzávalók:

2 db répa
2 db vagy mandarin
1 db kvk friss gyömbér (elhagyható)             
1 db alma
3 db jégkocka
1 tk lenmag

Az egészet turmixgépbe rakom pucolás után és a tetejét megszórom egy kis lenmaggal. 

Egyszerű, olcsó, nem kell hozzá semmi „egzotikus” és hihetetlenül finom. Aki most úgy gondolja, hogy itt az ideje innen tovább klikkelni, mert ez szörnyen hangzik, adjon neki egy esélyt és gondoljon a Kényeztető Smoothie-ra, amikor legközelebb éjfélkor feltépi a hűtőt. Ígérem, hogy nem fog csalódni.

Partikalap Fiúknak






A fiúk nemsokára lesznek két évesek. Őket szerettem volna meglepni egy pár partikalappal a jeles alkalomra. Mivel nem találtam olyat, ami tényleg tetszett volna, ezért úgy döntöttem belevágok és magam készítettem el őket. Akkor nagyon bonyolultnak tűnt a dolog, de lépésről-lépésre haladva már nem is volt olyan ördöngös, sőt inkább egyszerű. Meglepő, hogy ennyire szimpla és olcsó alapanyagokból mennyire látványos a végeredményt lehet kihozni. Már fel is próbáltuk és remekül áll nekik!!!

Kellékek:

1db A4 méretű fehér gyapjúfilc
1 db kék pom-pom
1 db 10x17 cm kék gyapjúfilc
Pentart akril festék jég kék, türkiz, óarany színben
1 db lapos végű toll
1 db kék csillámos gumilap
Gumicérna
Olló
Fehér cérna, tű
Ragasztó



Töltsük le a kalap mintát innen. Nyomtassuk ki a kívánt méretben és vágjuk körbe. A mintát rajzoljuk fel a fehér filcre. A filcet fektessük újságpapírra és egy henger alakú toll egyik lapos végével tetszés szerint pöttyözzük az akril festékkel. A mintán kívül is fessünk fel egy pár pöttyöt, ezt a részt használjuk majd a virágszirmokhoz. Egy estét hagyjuk száradni. Vágjuk ki egy ovális mintát a kék filcből és ragasszuk a kalap közepére. A csillámos gumilapból vágjuk ki az ünnepelt éveinek a számát. Nálunk ez most a 2, és ragasszuk fel az ovális filc közepére. A mintán kívül pöttyözött filcből vágjuk ki 7 darab 2x1 cm hosszúságú szirmot. A szirmok alját összecsippentve fűzzük, fel őket a fehér cérnára egymás után majd a két végét varrjuk össze. Közepét egy apró körrel díszítjük filcből vagy csillámból. Ezután erősítsük fel a kalap elejére. A kalapot ezután vonal mentén összeragasztjuk és apró öltésekkel ezt megerősítve végig varrjuk. A kalap csúcsára pom-pomot erősítünk. Én ragasztottam és varrtam ezt is. Vékony gumicérnát erősítünk a széleire, hogy az aprónép fején maradjon és indulhat a parti!!!!

Arany Tej Recept




Ugye tudjátok…, nekem van egy kis gyengém…méghozzá az esti nassolás. Ami, tudom egy rettenetes szokás, de néha annyira jó végre lerakni a gyerekeket és a kanapén ülve élvezni valamit, ami meleg és finom és senki nem akarja megkóstolni vagy kivenni a kezemből. Már régóta keresem a kedvenc egészséges opciókat nassoláshoz. Néha-néha belefutok egy- egy érdekes receptbe, amit ki is próbálok. Már egész kis gyűjteményem van a kedvenceimből.

Az egészséges étkezés témája olyan, mint egy boomeráng… valahogy mindig visszatér főleg, ha édességekről van szó. (Nem szándékom sem tanácsokat adni a témában vagy a gasztro blogok mainstreemjében kikötni, csak szeretném kifejezni, hogy érdekel, hogy mit eszek és mit adok a gyerekeimnek.) Szeretem az olyan nyalánkságokat, amiknek valamilyen jó hatása is van a szervezetre amellett, hogy finomak.

Ilyen az arany tej. Ami amellett, hogy selymesen finom, jó hatással van az immunrendszerre, emésztésre is. Ha valaki nem szereti a curry-ket ez egy tökéletes módja, hogy a kurkuma ízét naponta élvezze. Én esténként lefekvés előtt szoktam inni egy csészével.

Arany Tej Recept

3 bögre tej vagy kókusztej
1tk kurkuma
1/2 vaníliarúd
1tk agavé szirup vagy méz
½ őrölt gyömbér vagy 2cm friss gyömbér reszelve
Ha valaki szeretné még egy kis rózsaborssal vagy fahéjjal megbolondíthatja.

Az egészet belerakjuk egy tejforralóba és kevergetés mellett összeforraljuk. Tejhabosítóban is elkészíthető. Ha készen van, akkor poharakba szűrjük és azonnal fogyasztjuk. 

Szerintem iszonyat finom, arról a kavargó napsárga habról nem is beszélve, ami a tetején ül….


Boldog Február





















Komolyan én minden nap megígérem magamnak, hogy ez lesz az a nap, amikor majd alszok, és egész nap pihenek. Jön a reggel és sodornak a sorakozó feladatok. Nem lehet nemet mondani, mert öltözni kell és kávét csinálni és vonatokat tologatni és meséskönyvben megmutatni Pecás Jeremiást. Aztán pedig csak telik a nap és már este két óra van és minden indul előrlő. A január pont egy ilyen végtelen nap volt, aztán egy reggel arra ébredtünk, hogy az ablakon kopogtat a február. Ott ültünk a hajnalban Anlással az ágyon és pont az állatait vettük számba, amikor fehér hosszú ujjaival legyintve félmosolyojjal jelezte, hogy itt van. Majd hátat fordított és a kert vége felé battyogott. Új kabátja van. Fehér menta színű varrással….

Nálunk mindig ez a legbetegebb periódusa az évnek… és igen mindegy, hogy mennyi vitamint szedsz te vagy a gyereked, az a vírus le fog dönteni, mint egy úthenger. Sőt nem csak, hogy leteper, hanem visszafarol…. ötször. Kemény napok vannak mögöttünk, inkább egy nagy homály volt az elmúlt hét. Konkrétan egyetlen eseményt sem tudnék beazonosítani ebben a pillanatban. Egy nagy - kék alapon fehér csillagos- köntösben próbálom magam vonszolni, ide és oda és megpróbálok levegőt venni és nem fázni…. És ellátni két rettenetesen beteg gyereket. Orrszívok, puffantok, és gyógyszertbeadok, és cseppentek, és ha ezekkel megvagyok kezdem elölről. Minden apró szabadidőbe pedig próbálok dolgozni (vagy ha már nem bírom a kanapén gumicukor egereket eszek és alszok). Szerkesztek, horgolok, varrok, éppen amihez jutok. Ahhh, annyi ötletem van, de nincs időm törődni velük. Pedig ők is a gyerekeim, akik most az elhanyagoltságban ringatóznak. Én meg az elfogadásban, mert most nem ez az életem. Igazi anya lecke, az életről. Arról, hogy most nem ez az, ami előre mozdítja az életet. Hanem az, hogy te vagy a mozgató rugó a színfalak mögött, mert helyetted senki nem teszi meg azt, amit meg kell. Ilyen az élet, ez az élet. Anya a varázsló, aki soha nem beteg, otthon dolgozik, és a legnagyobb trükkje, hogy a vacsorát 5 perc alatt varázsolja elő a semmiből.

A hideg napok pedig simogatják a házunk tetejét, tudom, mert dorombolni szokott esténként. Hallom, ahogy a hideg nagy tenyerével reszeli a gerendákat a padláson és a ház oldalán a falambériát kopogtatja. Pam…pam.pam….pa pap am….Pedig a tavasz már a Duna parton sétálgat és már egyre több virág dugja elő zöld koronaszerű leveleit a földből. Tegnap a hóvirágok is zöldcsíkos szoknyájukat lengették a kert szélén. Most mégis még egy kis telet vágyom. Én szeretem ezt a hideget. A telet. A vatta cukor hajnalokat és az ezüstszürke ködöket. A friss levegőt, ami a gyerekeimet a legdekadensebb hidegével altatja el délutánonként. Azt, hogy aranytejet ( tej, kurkuma, méz, vanília,gyömbér forralva) és ibolyateát, almateát iszunk, és mama levest eszünk friss főtt tésztával. A kabátokat és a sapkákat. A takarókat és a köntösöket és mindent, ami melegít. Ahogy a francia ágyon délutánonként egymás mellett fekszünk, szótlanul. Csak pillantunk és mosolygunk. Apró ujjak a szeretet szimfóniáját játszák a lélek hangszerén. Azt a dallamot, amit csak a szülők értenek. A feladás odaadás dallamát…. A napok pedig csak hosszabbodnak és menthetetlenül jön a tavasz, idén februárban jön.