Kossuthkifli című könyve is. A nyelvezete sajátos, ízes és pikáns néhol. Ha esetleg van aki nem látta a sorozatot és kedvet kapna olvasgatni- ez egy hűs kertbe árnyékos délutánokra való könyv- annak nem árulom el a történet végét, legyn elég annyi, hogy nem győztem a betűket gusztírozni az utolsó oldalakon hiszen akkor a fordulattal zárula a vérbő szkandál.
Itt volt az ibolya szezon. Melengető illatokkal és rengeteg virággal. Eljött a kandírozott ibolyák, ibolya szörpök és ibolya cukor ideje. Engem rabul ejtett az ibolya íze.. még gyerekként. Emlékeztek arra aszív alakú lila cukorkára ami ibolya ízű volt? (Mindig a papa testvére hozott belőle, amikor meglátogatott minket,- ő egy édesség gyárban dolgozott.) Ha rá gondolk összefut a nyál a számban. nagyon szeretem még az ibolya teát is. Egyszerű kis teasüteménnyel.
És az a rengeteg virág.. végre virágban voltak a fák az egész városban. És mi gyógyítja jobban a betegtorkokat, mint a cseresznye virág illattal teli friss levegő? Semmi, ha tehettük és jól voltunk minden időnket a friss tavaszi levegőn töltöttük.....halgattuk a szél zenéjét a méhek susogását a természet ébredését azt hiszem ettől gyógyultunk a legjobban.