Hol vagy tavasz?

Szürke szürke szürke hét volt. Alig akart elmúlni..... ez a legrosszabb a télben az utolsó két hét. Már kb 3 hete felhagytam a hó utáni sóvárgásommal..... erre felé mostnaság csak a könyvekben van hó.... A mesebolt Január bácsiának bajszán ülő mini, hópelyhek az egyetlenek, amiket símogathatunk....
A szél hideg és a szürke felhőknek vége nincs,  és a tvasz is még sokat várat magára..... sajnos.

Még mindig sokat sétálunk és keressük a tavasz jeleit, de nem sok sikerrel.... néhol azért már látni előbukkanó tulipánokat, és egy-egy rügyező bokrot, de még csak ennyi.... Felétek ?

Az egyetlen tavasz idéző errefelé a palánta ágyás idebent. Rebarbarák, uborkák, okrák és sok- sok más apró ki palánta. Ők most a második gyerekeim. Napjában kétszer szeretgetem őket is és kapnak egy kis spriccet is minden alkalommal, amikor találkozunk.Tervezgetem a kertet is. Most ez van.... mert sajnos a varrást és más elfoglaltságaimat egy időre feladtam....sajnos se időm se energiám nincs rájuk.. remélem, hogy egyszer újra elő kerülnek majd a cérnák anyagok....valamikor.

A fiúk pedig egyévesek lesznek....még mindig nem tudom elhinni.... tartottunk egy kis elő ünneplést a nagyszülők tiszteletére. Bár a maszatoláson kívül egy egyévest nem érdekel semmi más csak, hogy mit lehet kipakolni a konyhaszekrényből, ami hangos......és ez így van jól... Hosszú nehéz út volt nekem ez az egy év nem tudom szépíteni. Persze, ahogy apa szokta mondani: ahol vannak emelkedők ott lejtők is vannak, de valahogy úgy érzem most hogy még a lejtő felénél sem járok. Azért senki ne gondolja hogy nem vagyok boldog, de a boldogság ilyen....sokat kell érte dolgozni.

Végre készen lett az első szívmelengetőnk... Nagyon tetszik a a fonal amiből készült, szeretem a színátmeneteket. Ezért vettem magamnak is belőle és csinálok egy felnőtt változatot is. Most már hogy a kicsit sikerült megcsinálni a nagy könnyebb és gyorsabb lesz. Rengeteg féle mintával próbálkoztam mire megtaláltam azt ami legjobban tetszett . Szerintem legalább annyit bontottam, mint kötöttem. Szeretném a mintát egy csinált magad csomagban megosztani..., de ez egyenlőre csak terv..... bekerült a csináld magad csomagok listájába... az elkészítés még várat magára...egyszer biztosan készen lesz. Szép hetet nektek!

Kipp-kopp

A héten szerintem legaláb 100-at ásítottam... ha elkezdem egyszerűen nem tudom abbahagyni. Mostanában hosszú éjszakáink vannak...nagyon hosszúak. A lakást beborítják a játékok takarók, párnák, könyvek.... nem a legegyszerűbb most anyának az élet.

Persze, azért mindig van valami új és jó a napban, mint a fiúk szívmelengetője, amit reményeim szerint nemsokára befejezek. Imádom a színeit.. sokszor azon kapom magamat, hogy azért nem kötöm éppen, mert simogatom és nézegetem a színeit. Nagyon kellemes színei vannak ennek a fonalnak.

És itt van Flórián a süvöltő...Minden reggel beköszönt az ablakon és mosolyog ,szinte flörtöl a kamerával. A csőrén régi nagy seb- még nem mertem megkérdezni, hogy mikor hol szerezte, de csak azért mert tapintatlan lenne. inkább várok amíg ő mondaj majd el.

Azt hiszem a kis műhelyem megérett egy nagyon alapos szortírozásra. Most már csak egy pár jó kis dobozt kell beszereznem. Annyi de annyi fontos kis apró dolog van, amit szeretek itt. Tudom, hogy nem tűnik a legrendezettebbnek, de én így szeretem, otthonos,..

Délutánonként pedig könyvezünk. Nagyon szeretek a fiúkkal könyvezni. Most a nagy kedvencek a verses és símogatós könyvek. Andris -akinek a mutató ujjában van a 3. szeme- mindent kitanulmányoz, símogat...Ábel, pedig a manókért rajong és a mókusokért és persze a rókákért....én persze a legnagyobb átéléssel olvasom a sorokat és iszok magamba minden kapott szót: néni, erdő, cica...szeretem ezeket a napokat...

A tavasz is itt jár már a kertben, már most így Valentin nap előtt.... hihetetlen, hogy szalad az idő.......Várlak szép tavasz- illatoddal, virágaiddal és apró fehér szirmaiddal, amiket reptet a kósza szél........

Itt, ott és mindenhol

A hetünk nagyon sűrű, volt, ezért is találkozunk csak most. Annyira sűrű, hogy képeket sem volt igazán időm készíteni. Rengeteg tenni való, séta, és sok sok varrás kötögetés.

Volt egy kis kitérőnk is Biancánál. Nagyon jól éreztük magunkat. Nagyon felelmelő volt ennyi szép szín és kedves ember között lenni. :) Hálás vagyok, hogy ott lehettem.

Élvezem az esténkénti csendes "kuckózást" a gombolyagokkal :). Még a ház is melegebb lesz egy kis gombolyag fonaltól... éppen szívmelengetőket kötök a fiúknak, ha megleszek vele ez a minta is elérhető lesz a boltomban.

A házikó mintával is majdnem készen vagyok. Annyira élveztem elkészíteni, nagyon hálás volt. A filceket mindig is olyan nagy kedvvel válogatom, nagyon szeretek természetes anyagokkal dolgozni. Hímezni is nagyon szeretek , mert mindig a mamára emlékeztet. Arra, ahogy iskola után mindig kézenfogott és vitt magával a barátnőkhöz, akik egymással megosztották a régi mintákat, és énekeltek varrogatás közben. Hatalmas terítőket, párnákat varrtak, horgoltak. Szerettem őket nézni, hallgatni, a színes fonalak között lenni, játszani, vagy a kertjeikben ülni és nézni, ahogy a cicák játszottak. Mindig eszembe jut Marika néni télikertje az ejtőző cicákkal és a kilátás a gyümölcsösre. Igazi parszt kert volt tele sok-sok póznával támasztott kajszibarackfákkal, ágaik roskadoztak a rengeteg barack súlya alatt. A messzegégben a kis kápolna szürke tornya hirdett a falu hithű közösségét. Hogy miért is mondom  mindezt el? Egyáltalán fontos ezeket meg osztanom? Igen, mert hiszek abban, hogy talán másban is emlékeket ébreszt jó emlékeket.... Minden jót és szép hetet nektek!